A Fidesz-kormányok gazdaságpolitikája (in Hungarian)
peterisztin.substack.com
Tavaly egy előválasztással kapcsolatos posztom alatt kérdezett rá egy kedves ismerősöm, hogy voltaképpen nekem van-e és ha igen, milyen problémám a 2010 óta hatalmon lévő Fidesz-kormányok gazdaságpolitikájával. Orbán Viktor gazdaságpolitikáját szokás a baloldalon “neoliberálisnak” titulálni (eszerint nekem azt szeretnem kellene), a jobboldali (konzervatív, libertárius, klasszikus liberális) ellenzékiek szemében viszont intervencionista, horribile dictu “kommunista” (és akkor eszerint nem kellene szeressem). A valóság ezzel szemben az, és ezt éppen a fenti nagyon eltérő perspektívákból érkező kritikák sokfélesége mutatja meg, hogy a Fidesz hibrid gazdaságpolitikát folytat. Annyiban “neoliberális”, amennyiben a munkát és tőkefelhalmozást ösztönző gazdaságpolitika jól működik és ezért érdemes meríteni belőle. Ugyanakkor a gazdasági intervencionizmus számos eleme népszerű, ezért a kormánypárt abból is jócskán merít. Miközben mindkettőt többek között a klientúra-építés és az erőforrás-extrakció szolgálatába állítja (ettől nyilván nem lehet elvonatkoztatni). A következőkben, kisebb változtatásokkal és kiegészítéssel, reprodukálom az ismerősömnek adott válaszomat:
A Fidesz-kormányok gazdaságpolitikája (in Hungarian)
A Fidesz-kormányok gazdaságpolitikája (in…
A Fidesz-kormányok gazdaságpolitikája (in Hungarian)
Tavaly egy előválasztással kapcsolatos posztom alatt kérdezett rá egy kedves ismerősöm, hogy voltaképpen nekem van-e és ha igen, milyen problémám a 2010 óta hatalmon lévő Fidesz-kormányok gazdaságpolitikájával. Orbán Viktor gazdaságpolitikáját szokás a baloldalon “neoliberálisnak” titulálni (eszerint nekem azt szeretnem kellene), a jobboldali (konzervatív, libertárius, klasszikus liberális) ellenzékiek szemében viszont intervencionista, horribile dictu “kommunista” (és akkor eszerint nem kellene szeressem). A valóság ezzel szemben az, és ezt éppen a fenti nagyon eltérő perspektívákból érkező kritikák sokfélesége mutatja meg, hogy a Fidesz hibrid gazdaságpolitikát folytat. Annyiban “neoliberális”, amennyiben a munkát és tőkefelhalmozást ösztönző gazdaságpolitika jól működik és ezért érdemes meríteni belőle. Ugyanakkor a gazdasági intervencionizmus számos eleme népszerű, ezért a kormánypárt abból is jócskán merít. Miközben mindkettőt többek között a klientúra-építés és az erőforrás-extrakció szolgálatába állítja (ettől nyilván nem lehet elvonatkoztatni). A következőkben, kisebb változtatásokkal és kiegészítéssel, reprodukálom az ismerősömnek adott válaszomat: